Vlagyimir Putyin elnök szerdán kijelentette, hogy Oroszország hasonló válaszlépéseket tesz, ha a NATO csapatokat és infrastruktúrát telepít Finnországba és Svédországba, miután azok csatlakoznak az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez - írja a Reuters.
Nagy erőkkel dolgozik azon az orosz hadsereg, hogy elfoglalja Liszicsanszkot, amelyet követően valószínűleg megindulnának három irányból, hogy egész Donyec-megyét ellenőrzésük alá vonják. A nyugati országok, amelyek számára Emmanuel Macron szavaival élve megengedhetetlen, hogy Vlagyimir Putyin fényes diadalt arasson, egyre komolyabb fegyvereket biztosítanak Ukrajnának, a napokban várhatóan bejelenti Washington, hogy NASAMS-rakétarendszert vettek Kijevnek. Közben mérföldkőhöz érkezett a NATO bővítése, Törökország ugyanis bejelentette, nem vétózza meg Finnország és Svédország csatlakozását, amelyek a szövetség főtitkára szerint történelmi gyorsasággal válhatnak a NATO tagjaivá. A háborúról szóló híreink percről percre.
Nagy-Britannia szerdán bejelentette, hogy szankciókkal sújtja Vlagyimir Potanyin orosz oligarchát, aki London szerint Oroszország második leggazdagabb embere.
Sosem látott részletességű beszámoló szivárgott ki egy Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök közt lezajlott telefonos beszélgetésről a brit médiában. A beszélgetés négy nappal az orosz invázió kezdete előtt zajlott, a két vezető ritka közvetlen hangnemben kommunikál egymással. A beszélgetés során több nagyon érdekes kijelentés is elhangzott, például az, hogy Macront nem érdekli az orosz szeparatisták véleménye, viszont tartott az ukrán provokációtól, Putyin pedig inkább jéghokizni ment ahelyett, hogy egy Joe Biden amerikai elnökkel való találkozóról egyeztessen.
Herszonban a tisztviselők megkezdték az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás előkészítését - jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség a Sky News beszámolója szerint.
Húszévi fegyházra ítélte Dmitrij Mihalcsenkót, a Forum holding volt vezérigazgatóját kedden a második nyugati kerületi katonai bíróság, amiért 1,2 milliárd rubelt (csaknem 8,5 milliárd forintot) sikkasztott el a Novo-Ogarjovo-i elnöki rezidencia építése során, valamint bűnszövetkezetet hozott létre.
Az ukrajnai háborúnak biztosan vége lesz, nagyon valószínű, hogy Oroszország ezután is nagyhatalom marad, ezért fontos lenne folytatni a dialógust Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai békéről – véli Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki a német Stern magazinnak adott interjút.
Svájc hatóságainak is mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az ukrajnai hadművelet nyomán nyugati országból kiutasított orosz kémek ne tudjanak beszivárogni - közölte az alpesi ország hírszerzése, amely hétfőn tette közzé szokásos éves jelentését.
A bevásárlóközpont elleni támadás a kegyetlenség és a barbárság mélységeit mutatja, ahová Putyin lesüllyed - mondta a brit miniszterelnök a Sky News beszámolója szerint.
Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök Indonézia meghívását a részvételre a G20-csoport novemberi csúcstalálkozóján, de ennek formáját még pontosítani kell - jelentette ki Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó hétfőn Moszkvában újságíróknak nyilatkozva.
Az Ukrajna elleni orosz invázió számos ország külpolitikájának vonatkozásában jelentett pálfordulást. Németország több évtizedre visszatekintő, szoros és jövedelmező gazdasági együttműködését számolja fel Moszkvával, a semlegességét mindig is hangsúlyozó Finnország és Svédország pedig hivatalosan is kérvényezték felvételüket a NATO-ba. Nyilvánvaló, hogy jelentős tabuk dőlnek meg Európa-szerte, van azonban egy ország, amelyről kevés szó esik ennek kapcsán, ez pedig nyugati szomszédunk, Ausztria. Az osztrákok a finnekhez és a svédekhez hasonlóan hosszú évek óta hirdették semlegességüket, az azonban figyelemre méltó, hogy mekkorát fordult a világ Ausztriával is az orosz támadás hatására, amely – bár egyelőre nem valószínű - hosszú távon akár egy osztrák NATO-csatlakozásnak is megágyazhat.
Nem vált be Vlagyimir Putyin orosz elnök számítása, a NATO és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport nem vált megosztottá Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának hatására - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök vasárnap a G7 csoport németországi csúcstalálkozójának helyszínén, Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélésén.
Oroszország ukrajnai inváziója kapcsán gyakran kerül elő a Szovjetunió utolsó nagy háborúja, az 1979 és 1989 közötti afganisztáni háború. A két esemény között valóban feltűnőek a hasonlóságok, és sokak szerint az ukrajnai invázió ugyanúgy Vlagyimir Putyin nemezise lehet, ahogy az afganisztáni háború hozzájárult a szovjet birodalom összeomlásához. Eközben a négy évtizeddel ezelőtti véres események ma már idős veteránjai és a rajtuk élősködő szervezetek a Kreml fontos támogatóivá váltak az ukrajnai invázióban.
Oroszország Iszkander-M rakétarendszereket fog szállítani hónapokon belül Fehéroroszországnak – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a fehérorosz államfővel, Aljakszandr Lukasenkával történt találkozóján.
Bármi is lesz az ukrajnai háború kimenetele, a nyugati országoknak fel kell készülniük egy „évtizedes csatára” Oroszországgal – mondta a Guardiannek egy meg nem nevezett, magas rendfokozatú brit katonai vezető.
Az ukrajnai háború legsúlyosabb harcai továbbra is az ország keleti felére, Szeverodonyeck és Licsianszk térségére koncentrálódnak. Szeverodonyeckben még egy vegyiüzemet tartanak az ukránok, Licsianszk városa felé viszont déli irányból határozottan nyomulnak előre az oroszok. Súlyos harcok folynak Dél-Ukrajnában is Herszon és Mikolajiv megyék határánál, Mikolajiv városát hét orosz rakétatalálat érhette. Ukrajna viszont Oroszország területén, Rosztov megyében hajtott végre támadást: egy öngyilkos drón csapódott be egy olajfinomítóba. Oroszország kijelentette, válaszlépéseket tesz, amennyiben Litvánia nem engedélyezi az árutranzitot Kalinyingrádba. Az orosz külügyi szóvivő nem is olyan burkoltan azzal fenyegette meg Litvániát, hogy az orosz válasz nem diplomáciai, hanem „gyakorlati” lesz.
Az előző órák legfontosabb eseményei:
1. Ukrán öngyilkos drón csapódott be orosz területen egy olajfinomítóba, több száz kilométert is repülhetett észrevétlenül.
2. Bekérette kedden az orosz külügyminisztérium Markus Ederer moszkvai uniós nagykövetet, amiért Litvánia megtiltotta az uniós szankciók hatálya alá tartozó áruk Kalinyingrádon keresztül történő tranzitját. Az orosz külügyi szóvivő megfenyegette a balti országot.
3. Új parancsnoka van az orosz haderő elitalakulatának, a légidesszantosok, és vélhetően lecserélik az ukrajnai invázió parancsnokát, Alekszandr Dvornyikovot is.
4. A brit hírszerzési jelentésből kiderült, mitől javulhat az orosz erők teljesítménye.
5. Félelmetes tetőponthoz ér a kulcsfontosságú területért folytatott csata.
6. Nagy bajban az ukrán légierő, a rettegett Bayraktarokat már be sem vetik.
7. Sorsdöntő dilemma előtt az ukrán haderő.
8. Putyint fegyverként használja az éhezést, lépéseket sürget a brit külügyminiszter.
9. Váratlan helyről érkezett javaslat az ukrajnai háború lezárására.
10. Drámai pusztításról számolt be az UNESCO.
Hitetlenkedve fogadta a világ, amikor bejelentette Ukrajna, hogy fegyveres szervezetet hoztak létre oroszországi orosz harcosokból, de most, szűk három hónappal az alakulásuk után úgy néz ki, valóban aktív a donbaszi fronton a Szabad Oroszország Légió névre hallgató ukránpárti katonai formáció. Az állomány nagy része Putyinellenes politikai aktivistákból áll, ráadásul Oroszországon belül is vannak már a szervezetnek tagjai, akik igyekeznek egyfajta országos mozgalmat csiholni a formációból. Az FSzB látszólag partvonalról nézi a teljesen nyíltan Putyin ellen szerveződő mozgalmat; még az is lehet, hogy egyelőre szándékosan hagyják nőni a szervezetet.
Az Ukrajnában rekedt gabona körüli válságot a következő hónapban, az új betakarítás előtt meg kell oldani - mondta ma Liz Truss külügyminiszter ankarai látogatása során a Sky News beszámolója szerint.
Egy orosz lap arról ír, hogy lőtt sebbel, súlyos állapotban kórházba szállították Vagyim Zsimin ezredest, azt a nyugalmazott FSzB-tisztet, aki korábban az orosz nukleáris indítórendszert tartalmazó táskát vitte Vlagyimir Putyin mellett nyilvános eseményeken.
Az ukrajnai háborút újabb, az emberiségnek szóló vészjelzésnek nevezte a BRICS országok gazdasági fórumán tartott nyitóbeszédében Hszi Csin-ping kínai elnök, igaz továbba sem bírálta Oroszországot a lépéseiért. Ugyanezen a fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök többek között azt jelentette be, hogy növelik az olajszállításokat Kínába és Indiába, amellyel párhuzamosan több kínai autó, illetve indiai üzletlánc jelenhet meg Oroszországban és a pénzügyi rendszer terén is igyekeznek szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a legnagyobb feltörekvő piaci gazdaságokkal.